2013. június 10., hétfő

Lépések az önállóság útján: az első bevársárlás

Szerző: Lotte

Egy nem titkosított lista
Busafej szombat reggel azzal állt elő, hogy szeretne EGYEDÜL elmenni a boltba. Szorongó gyermek lévén - akit nyolcévesen még hosszadalmasan altatni kell, s hiába van egy szobában öccsével, kis lámpa világítja be a szobájukat éjjel - sosem erőltettük, hogy maga induljon útra.
Most azonban, talán a napsütéses nyári reggel vagy a vártnál hamarabb kezdődő vakáció felszabadultsága miatt maga jelentkezett az expedícióra. Meglepetten, de támogatólag álltunk az újdonság elébe. Klasszikus bevásárlólista született, s szétszórt csemeténk ezúttal igazán gondosan járt el: nem felejtette itthon sem a szatyrot, sem a listát, de még a pénzt és a kulcsot sem veszítette el. Mondhatom, legény volt a gáton!
Leírhatatlan az a büszke, ragyogó arc, ahogy hazaért kis cekkerével. Kérés nélkül megterített a reggelihez, s falatozás közben sorra kommentálta az étkezést "na, milyen  a kifli?", "ugye, hogy milyen jó ez a párizsi?!"
Helyeseltünk, bólogattunk, elismerőleg csettintgettünk. Ilyen jó reggelink már tényleg rég volt!
Busafej kis listájával a zsebében legyőzte önmagát, félelmein átlépve ugrott egy nagyot az önállóság útján. Igazán megérdemelte azt a Túró Rudit, ami talán soha ilyen jól nem esett még neki!

0 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...