2014. szeptember 4., csütörtök

Nyárzárta: Minden jó, ha jó a vége

Szerző: Fakirma

Ember szerint a szürreális álomvilág, amiben élek, lehetetlenné teszi, hogy a hétköznapok minimumkövetelményeinek eleget tegyek. Rágalom az egész, ezt a nyarat is simán túlélte az egész család, és vasárnap majdnem délig minden esély megvolt rá, hogy a hétfői iskolakezdést könnyű szívvel, tiszta lelkiismerettel pipálhassam ki. Kötelességtudatomnak engedelmeskedve azonban a nyári szünet utolsó délelőttjén megnyitottam mindenféle iskolai honlapot, benéztem az e-mail fiókomba, és szóba álltam a gyerekeimmel. Hiba volt. A rám zúduló információtömegből nyilvánvalóvá vált, hogy szupermami minőségemben elvéreztem. A tények  húsz órával a tanévnyitó ünnepély előtt magukért beszéltek:



Királykisasszony tankönyveit a múlt héten kellett volna átvennem.

Bendő hétfőn juthatna hozzá a tananyag nyomtatott változatához, erre azonban nem lesz lehetősége. Az ingyencsomag csak annak jár, aki szeptember elsejéig bemutatja az Államkincstártól beszerzett igazolást arról, hogy csóró nagycsaládos. (Esküszöm, eddig elég volt egy banki átutalásról szóló számlát belengetni. Egyébként is ki gondolta volna, hogy az Államkincstárban nyáron is dolgoznak?)

 Az óvónéni Ojó anamnézisét hiányolja, amit másfél évvel ezelőtt kellett volna leadnom az óvodai beiratkozás napján.

A munkahelyemről (a dátumokból ítélve az elmúlt hónapban folyamatosan) érkező kitöltendő táblázatok, adatlapok, órarendek, s még ki tudja micsodák leadási határideje szeptember elseje reggel 8 óra.

Bendő bizonyítványát hétfőn be kell küldeni. Aláírva. Megkérdeztem a kölyköt, kapott-e az idén bizonyítványt. Igen, kapott. A jó hír az, hogy nem bukott meg semmiből (micsoda mázli, így legalább a pótvizsgákról nem maradtunk le). A rossz hír az, hogy a tanévzáró után az egyik osztálytársa táskájában maradt. Nem, nem tudja, hol lakik, mi a mobilszáma, s talán azt se, hogy hívják az illetőt.

Az olasz cserediákok szombat hajnalban érkeznek. Nyilván jut nekünk is belőlük egy, s nyilván már nagyon készülünk a fogadására. (Mellesleg épp ezen a napon költözik be hozzánk egy nagy adag rokonság, akik  házfelújítás miatt egyébként fedél nélkül maradnának, de azt hiszem, ez nem az én saram).

Nem írott formában, hanem tapasztalati úton jutott tudomásomra, hogy gyerekemből rohadt sok akad, ellenben fekete nadrágból, fehér ingből egy darab se. Mindegy, a vasaló is eltűnt, az oviszsákkal együtt.

Mire beestünk a vasárnapi családi ebédre,  a pánikroham rázós részén már túljutottam. Anyósom szigorú tekintettel mért végig,

Úgy nézel ki, mint a saját öreganyád. Mi van, elhagyott a férjed? Nem csodálkoznék rajta.

Nem, elhagyásról pont nem értesültem egyetlen levelezőlistáról sem. De ebben a pillanatban gondolkodás nélkül bevállaltam volna ezt az icipici kellemetlenséget a többi törléséért cserébe.

És hétfőn becsengettek. Délutánra kiderült, hogy minden idegeskedés felesleges volt. Az elfelejtett tankönyveket mosolyogva adta át nekem a tanítónéni (még csak sorban állni sem kellett érte), a fekete nadrágokat pillanatok alatt beszereztük, az ingek előkerültek a szekrény aljáról (a vasaló nem, de Előember szerint a vasalt ing egyenesen ciki, hát még a póló..), így aztán Bendőről hivatalos papír nélkül is elhitték, hogy hátrányos helyzetű gyerek, az ismeretlen eredetű osztálytárs még vasárnap este megérkezett a bizonyítvánnyal együtt (amit egyébként sehol sem kell aláírni), a munkahelyi táblázatokat kitöltötte helyettem Ember, Ojót  nem én vittem oviba, ezért nem rám néztek csúnyán az óvónénik az elsunnyogott anamnézis miatt, az olasz cserediák érkezéséig pedig még rengeteg idő áll előttünk.

Amilyen idióta vagyok, majdnem egy teljes napig azzal vádoltam magam, hogy nem vagyok szupermami.

Mi ebből a tanulság?

Szerintem van remény, hogy a cseregyerekünk még szombat előtt, Olaszországban kap vakbélgyulladást.








6 megjegyzés:

Névtelen írta... [Válasz erre...]

Zseniális!!!

PetiE írta... [Válasz erre...]

Ha szerencséd lesz, elfelejtesz elmenni a temetésedre és azt is megúszod. Màzlista!

Fakirma írta... [Válasz erre...]

:)Tuti, aztán ott csoffadozok a hullaházban.

anyus írta... [Válasz erre...]

Dehogy, biztos felszednél egy nekrofil pasit.

PetiE írta... [Válasz erre...]

Kígyó gyítja, aztán felcsípi.
Igy jár az, aki tapra esett és nem a ló túloldalára.
@Anyus: sok NCIS-t nézel...
@Fakirma: a kóros boncnokok nyugodt emberek.

PetiE írta... [Válasz erre...]

Még van remény, hogy cseregyerek Olaszországban kap vakbélgyulladást! :-)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...